Gumiljov, Nyikolaj (Гумилев, Николай) (1886–1921) Works Bibliography   en hu ru

Biography

Kronstadt, 1886. ápr. 15., +Petrográd, 1921. aug. 24.

Tengerész orvos gyermeke. A Sorbonne-on kezdi egyetemi tanulmányait (innen a francia költészet iránti erős vonzódása), majd a szentpétervári egyetem történelem-filológiai fakultásán tanul.
Sokat utazik (Európa, Abesszínia, Nyugat-Afrika), részt vesz egy szomáliai tudományos expedícióban is. Úti élményeiből születnek egzotikus versei. 1905-ben feleségül veszi Anna Ahmatovát (később elválnak). Az első világháborúban önként jelentkezik a frontra, 1914–17 között harcol. A frontról 1918-ban visszatérve szerkesztőségi munkát végez a Vszemirnaja lityeratura nevű folyóiratnál.
Az Októberi Forradalmat ellenségesen fogadja, részt vesz egy ellenforradalmi összeesküvésben, ezért 1921-ben kivégzik.
Egyik alapítója a Ceh poetov nevű költői csoportosulásnak. Szembefordultak a szimbolizmus kifinomultságával és halálvágyával (bár Gumiljov kezdeti versein a szimbolisták idősebb nemzedékének, Balmontnak, de főként Brjuszovnak a hatása érződik, akivel közös az erős személyiség iránti vágyuk is). Az új irányzat, az akmeizmus névadója. A világ feltétel nélküli elfogadását hirdeti. A költészet számára mesterség.
Első verseiben a minden akadályon átgázoló hősöket énekli meg, utolsó műveiben egyre pesszimistább. Erősen hat rá Nietzsche és Kipling is. Nagyfokú vitalitás, a hangulatnak az objektív, külső világon keresztül történő kifejezése jellemzi.
Rendkívül sok metaforát használ, amelyek később szimbólumokká fejlődnek nála.
Kiváló fordító, ő fordítja le a Gilgamest oroszra. Emellett figyelemre méltó irodalomkritikus is.

Fő fordítója Baka István. Szakirodalom: Bakcsi György.