Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Colinas, Antonio: Találkozás Ezra Pounddal (Encuentro con Ezra Pound Magyar nyelven)

Colinas, Antonio portréja

Encuentro con Ezra Pound (Spanyol)

Debes ir una tarde de domingo,

cuando Venecia muere un poco menos.

A pesar de los niños solitarios,

del rosado enfermizo de los muros,

de los jardines ácidos de sombras,

debes ir a buscarle aunque no te hable.

(Olvidarás que el mar hunde a tu espalda

las islas, las iglesias, los palacios,

las cúpulas más bellas de la tierra.

Que no te encante el mar, ni sus sirenas.)

Recuerda: Fondamenta Cabalá.

Hay por allí un vidriero de Murano

y un bar con una música muy dulce.

Pregunta en la pensión llamada Cici

dónde habita aquel hombre que ha llegado

sólo para ver gentes, a Venecia,

aquel americano un poco loco,

erguido y con la barba muy nevada.

Pasa el puente de piedra, verás charcos

llenos de gatos negros y gaviotas.

Allí, junto al canal de aguas muy verdes,

lleno de azahar y frutos corrompidos,

oirás los violines de Vivaldi.

Detente y calla mucho mientras miras.

Ramo Corte Querina: ése es el nombre.

En esa callejuela con macetas,

sin más salida que la de la muerte,

vive Ezra Pound.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://dondeestablas.blogspot.com/2009

Találkozás Ezra Pounddal (Magyar)

Oda kell menned egy vasárnap estén,

mikor Velence kevésbé halódik,

a magányos fiúktól eltekintve,

meg falai beteg rózsaszínétől,

árnyas kertjei sanyarúságától,

kell, bár nem vagytok beszélő viszonyban

(felejted majd, hogy mögötted a tenger

szigetet, szentélyt, palotát süllyeszt el,

a földkerekség legszebb kupoláit,

hogy ne bűvöljön tenger, sem szirénje),

jegyezd meg: Fondamenta Cabalá,

van ott egy muránói üvegüzlet,

s egy bár, kellemes-édes muzsikával,

kérdezősködj a Cici penzióban,

hol lakik az ember, ki csak azért jött,

hogy lássa a népeket Velencében,

az amerikai, a kicsit hibbant,

egyenes tartású, szakálla hószín,

kelj a kőhídon át, tócsákat látsz ott

fekete kandúrokkal, sirályokkal,

és a mélyzöld vizű csatorna mellett,

hol citromvirág s rohadt gyümölcs úszik,

meghallod majd Vivaldi hegedűit,

állj meg, s fülelj nagyon, míg kibetűzöd:

Ramo Corte Querina, így hívják azt

a sikátort a sok virágcseréppel,

ahonnan nincs kijárat, csak halálba,

ott él Ezra Pound.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap