Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Jász Attila: A quel punto (Majd Olasz nyelven)

Jász Attila portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Majd (Magyar)

1977-ben Jakob Gautel és Jason Karaindros egy angyaldetektort szerkesztenek. És Prágában be is mutatják egy kiállításon. Állítólag, ha angyali lényt vél érzékelni a kiállított térben, kigyullad egy lámpa. Ám valójában a csendet méri. És minél nagyobb, annál fényesebben izzik a vitrinbe szerelt villanykörte. Kékes fénnyel árasztva el a helyiséget, azúrkék palástot borít a látogatók szemére. (Az Úr azúrszín köpenye alatt Mallarmé mosolyog megbocsátóan Marlene Dietrichre.) Miként a váratlan beálló, kínos hallgatáskor. Várva, hadd repüljék csak át a némaság angyalai a jégbe dermedt szobát. A süketnéma biztonság őrök örök kék fényben vakoskodnak, reménykedve, holnap majd valaki egy kis zajt üt legalább, s ők a huzatos sötétben vacogva pihenhetnek egy kicsit.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://lyrikline.de

A quel punto (Olasz)

Nell’anno 1977 Jakob Gautel e Jason Karaindros
creano un rivelatore degli angeli. A Praga venne
pure presentato durante una mostra. A suo dire,
percependo un essere angelico nell’ambiente
esposto, le si accende una lampadina. Per la verità,
è il silenzio che misura. Più forte è il silenzio, tanto
più  incandescente è la lampadina sistemata nella
teca di vetro. Irradia l’ambiente con una luce
bluastra, coprendo gli occhi dei visitatori con una
veste azzurra. (Sotto il mantello azzurro del Signore,
Mallarmé sorride venialmente a Marlene Dietrich)
Come quando si verifica un improvviso, penoso
silenzio. Aspettando che gli angeli del mutismo
sorvolino la stanza assiderata nel ghiaccio.
I sordomuti custodi della sicurezza, abbagliati
dall’eterna luce, sperano, che forse perlomeno
domani, qualcuno farà un po’ di rumore, e loro
nel buio, dalla corrente attraversata, potranno
rilassarsi un poco.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásas

minimap