Lenz, Jakob Michael Reinhold: Wo bist du itzt

Wo bist du itzt, mein unvergeßlich Mädchen,

Wo singst du itzt?

Wo lacht die Flur, wo triumphiert das Städtchen,

Das dich besitzt?

Seit du entfernt, will keine Sonne scheinen,

Und es vereint

Der Himmel sich, dir zärtlich nachzuweinen,

Mit deinem Freund.

All unsre Lust ist fort mit dir gezogen,

Still überall

Ist Wald und Feld. Dir nach ist sie geflogen

Die Nachtigall.

O komm zurück! Schon rufen Hirt und Herden

Dich bang herbei.

Komm bald zurück! Sonst wird es Winter werden

Im Monat Mai.

Hol vagy most, nem felejthető leányka,

hol zengsz ma már?

Hol víg a rét, hol a falu, mely áld ma,

s magába zár?

Mióta elmentél, a nap kiégett,

s egy lett velem,

szeretőddel, az ég: siratni téged

érzékenyen.

Örömünket elvitted messze tájra.

Mindenfele

csendes az erdős mező. Veled szállt a

fülemüle.

Ó, jöjj vissza! Pásztor s nyáj szívszorulva

hív már haza.

Jöjj vissza gyorsan! Mert telet hoz újra

május hava.