Hughes, Langston: Our Land

We should have a land of sun,

Of gorgeous sun,

And a land of fragrant water

Where the twilight

Is a soft bandanna handkerchief

Of rose and gold,

And not this land where life is cold.

We should have a land of trees,

Of tall thick trees

Bowed down with chattering parrots

Brilliant as the day,

And not this land where birds are grey.

Ah, we should have a land of joy,

Of love and joy and wine and song,

And not this land where joy is wrong.

Oh, sweet away!

Ah, my beloved one, away!

A mi hazánkba vágyunk,

ahol napsugár van,

Izzó napfény és párolgó folyók,

Aranyozott, rózsás,

Meleg alkonypír,

Mostani hazánkban dermedt az élet,

És mindenki sír…

A mi hazánkba vágyunk, hol

Az őserdőkben hatalmas fák állnak,

S lombjaik között papagáj rikoltoz,

Ragyogó zöld-piros-kék tollal.

Mostani hazánkban szürke a madár,

S szürke a nappal…

A mi hazánkba vágyunk, az igazi földre,

Hol szabadon tombol a dal, szerelem, bor,

Mostani hazánkban tilos az öröm.

Ó, édesem el innen!

Ah, kedvesem, gyerünk!